A jelenleg érvényben lévő KATA kisadózási forma sokak számára nagyon vonzó, éppen ezért emelkedett is az elmúlt években a vállalkozások száma. A kérdés az, mikor éri meg ez a vállalkozási forma, és valóban megéri-e minden esetben. Cikkünkben erre keressük a választ.
Kérdéseinkre egy tapasztalt interjúalanyt kerestünk, aki a dkk.hu főszerkesztője. Az általa üzemeltetett weboldal egy vállalkozó blog, amely a dunántúli kis- és középvállalkozások számára ad útmutatást és tippeket a megbízható üzleti partnerekkel kapcsolatban.
Nagyon sokan nem tudják, hogy a KATA vállalkozás veszélyekkel is jár. A legfőbb hátránya nyugdíjasként következik majd be, hiszen aki a legolcsóbb megoldást választja, annak a nyugdíjba beszámítható kereset és a ledolgozott évek száma is erősen visszaesik. A havi 50.000 Ft járulék nem sok mindenre elég. Egy teljesen ledolgozott év KATA vállalkozóként csak 0,71 évet jelent. Annak, aki teljes évet szeretne, az emelet havi járulékot kell megfizetnie, ami jelen esetben 75.000 Ft. További hátránya, hogy az alap adó megfizetése mellett a vállalkozó nyugdíjas korában a 30.000 forintot el sem érő minimum nyugdíjösszeget kapja majd. Tehát minden esetben neki kell gondoskodnia majd a saját nyugdíjáról is. Az ilyen esetekben az előtakarékosság kiemelt feladat kell, hogy legyen minden vállalkozónak.
Annak, aki nem hosszú távra tervezi a vállalkozását, és az éves bevétele közel eléri a 8 millió forintot. Ebben az esetben a kifizetett adó jóval kevesebb, és jó választásnak tűnhet ez a vállalkozási forma. Mindenesetre óvatosnak kell lenni ezzel, és nem árt utánaszámolni a dolgoknak, mielőtt valaki belevág a saját vállalkozás indításába. Ha mégis hosszú távú tervek vannak, akkor vagy a teljes összeget be kell fizetni minden hónapban, vagy pedig más vállalkozási formát kell választani.